2015. május 10., vasárnap

Beloved 13. rész *Silke*



És vége van.
xx Silke




Két és fél évvel később


Harry

- Kipurcanok… - sóhajtottam, és egy zsák krumpli kecsességével zuhantam a kanapéra. (A hálószobáig már nem jutottam el, pedig minden vágyam az volt, hogy átaludjam a következő napot. Vagy inkább hetet.)
Az elmúlt két és fél hétben Lou távol volt, így minden egyes percemet Tommy kötötte le, aki teljesen leszívta minden energiám.
Eddig ha valamelyikünknek hosszabb időre kellett elutaznia, akkor az egész család ment, most viszont az utolsó pillanatban szóltak Lounak, hogy utaznia kell, így nem álltunk készen a hajnali indulásra. Végül úgy döntöttünk, hogy majd pár nap múlva utána megyünk, de Tommy az indulás előtti napon lebetegedett, úgyhogy végül lemondtunk az utazásról.
Lou tegnap végre hazajött, de az időeltolódás és az utazás miatt szinte az egész napot átaludta, viszont előtte még megígérte, hogy ma ő vigyáz Tommyra, szóval nekem csak annyi a dolgom, hogy aludjak, amennyit bírok.
- Apuciii! - hallatszott fel egy perccel később, majd az én édes kisfiam egyenesen a gyomromba fejelt, miután tornádóként átviharzott a nappalin. - Apuci! Apuciiii! Aaapuuuciiiiiii! - Folyamatosan lökdösött, miközben a hangja minden egyes “apuci” után egyre türelmetlenebbé és panaszosabbá vált, de nem tudtam rávenni magam, hogy kinyissam a szemem.
- Tommy, hagyd aput pihenni! - érkezett meg a megmentőm, én pedig önkéntelenül is felsóhajtottam.
- De én vele akarok játszani! - mondta duzzogva, és ki sem kellett nyitnom a szemem, hogy tudjam, milyen az arckifejezése.
Lelkiszemeim előtt láttam, ahogy felfújt arcocskája felett dühösen örvénylenek tengerkék szemei, miközben kicsi, husis karjait összekulcsolja a mellkasa előtt. (Mikor először bevágta ezt a pózt, úgy éreztem, muszáj lefotóznom, ami miatt persze csak még jobban megsértődött.)
- Úgy tűnik, most velem kell beérned.
Hallottam a mosolyt Lou hangjában, majd a következő pillanatban a jólismert, puha ajkak egy lágy csókot hintettek a számra, én pedig ösztönösen követtem a mozdulatot, mikor megpróbáltak eltávolodni az enyéimtől, amire egy halk kuncogást, és egy újabb, hosszú csókot kaptam válaszul. Ezután egy kicsi, nyáltól nedves puszi cuppant az arcomon, és finom, pici kezek óvatos simítását éreztem a hajamon.
Ahogy a távolodó léptek zaja teljesen elhalt, végül átadtam magam az álmok világának, miközben a hasamra csúsztattam a kezem.

- Biztos, hogy Tommy már alszik? - kérdeztem sóhajtva Lou-tól, miközben ő a nyakamat csókolgatta, mire csak egy hümmögést kaptam válaszul, egy másodperccel később pedig a mellbimbóm kezdte szívogatni, amitől a hátam az ágytámlának feszült.
Éppen az alsónadrágomból bújtatott ki, mikor megláttam, ahogy az ajtó lassan kinyílik (amit ő azért nem vett észre, mert pont háttal volt neki), és Lou (szerencsére még bokszerrel takart) feneke felett megláttam a kócos, barna hajat.
Az első sokk utáni reakciómat pedig még sokáig nem felejtjük el, ugyanis ahogy felfogtam, hogy a két és fél éves kisfiunk rajtakapott minket előjáték közben, pánikszerűen löktem (vagy inkább rúgtam) le magamról Louis-t, aki végül a padlón kötött ki.
- Nem tudok aludni… - dünnyögte Tommy a következő pillanatban, és elvette a kezét az arca elől, amivel eddig a szemeit dörzsölgette.
Gyorsan magamra kaptam egy kinyúlt pulcsit, aztán karba vettem a kisfiunkat, és a szobájához siettem, mielőtt még bármit is észre vehetett volna.
- Mondtuk már, hogy kopogj, mielőtt bejössz a szobánkba - jegyeztem meg. Próbáltam minél gyorsabban megnyugodni, de a szívem továbbra is kétszázzal vert.
- Kopogtam - jelentette ki, miközben a fejét a mellkasomra hajtotta. - Csak olyan hangosak voltatok, hogy biztos nem vettétek észre - ásította, én pedig éreztem, hogy fülig pirulok.


Louis

Mikor Harry visszajött Tommy szobájából, megfogadta, hogy soha többé nem csináljuk itthon, ha a kisfiunk is a házban tartózkodik. Fél órával később viszont ismét alattam feküdt, és kéjes sóhajtások közepette követelt többet, többet, és még többet.
Végignyaltam a hasán, külön figyelmet szentelve a pillangó tetoválásnak, aztán még egy kicsivel lejjebb csúsztam. Óvatosan végigsimítottam a mutatóujjammal a császármetszés hegén (ami azóta már szépen begyógyult és elhalványult), aztán végighúztam az orrom kőkemény farkán, ami már a hasának feszülve várt rám. Beszívtam az isteni pézsmaillatot, aztán kidugtam a nyelvem, és a makkjától a tövéig, kínzó lassúsággal kezdtem nyalogatni. Harry csak nyöszörgött, és fellökte a csípőjét, de én azonnal visszanyomtam az ágyra. A számat szépen borotvált heréire tapasztottam, mielőtt megszólaltam:
- Hadd kényeztesselek egy kicsit - búgtam, mire a farka megremegett, és olyan mélyet nyögött, hogy a szájában lévő ujjaimon keresztül, a karomon át, egészen a gerincemig, mindenemen végigszaladt a finom rezgés.
Lenyaltam a makkja hegyén remegő előnedvet, aztán bekaptam a végét, és erősen megszívtam. Felnyüszített, a háta felemelkedett az ágyról, miközben mindkét kezével a hajamba túrt, hogy ennél sokkal többet vegyek be. Ellazítottam az állkapcsom, és hagytam, hogy addig nyomja a fejem, míg a torkomba nem jut. Az orrom hegye a hasához ért, a nyálam vékony patakokban folyt rajta végig.
Ahelyett, hogy szopni kezdtem volna, visszahúzódtam, hogy éppen csak a fele legyen a számban, aztán kimásztam oldalra a combjai közül, és az egyik lábam átvetettem a felsőtestén. A farkam ott lógótt, közvetlenül az arca előtt, és ő azonnal rábukott, mire újra a torkomig engedtem. A nyögését az egész testemben éreztem.
Mikor éreztem, hogy Harry már közel van , kiengedtem a számból, mire panaszosan felnyögött. Végigsimítottam a combjai oldalán, aztán alájuk nyúltam. Megmarkoltam a a térdhajlatát és felhúztam a lábait, amiket ő automatikusan behajlított. Szinte a mellkasáig toltam őket, aztán átnyúltam alattuk és újra négykézlábra ereszkedtem. A könyökömön támaszkodtam, mindkét tenyeremmel kitámasztottam a derekát, és belenyaltam a fenekébe a két feszes félgömb között, aztán előre löktem a csípőm, mert hirtelen abbahagyta a feje ütemes mozgatását.
Keményen nyaltam, a nyelvem átdugtam az izomgyűrűn, és az egyik kezemmel pumpáltam a farkát, miközben Harry erőteljesen, meg-megakadó ritmusban szopott. Aztán egyszercsak megremegett a kezemben, és egy mély nyögéssel átadta magát az orgazmusnak. Kiengedett a szájából, miközben vastag rétegben borította be a mellkasát a spermája, a szemeit lehunyta, az ajkai elnyíltak, és a nevemet nyögte, ettől a látványtól pedig én is eldurrantam, és minden igyekezetem ellenére, egyenesen az arcára élveztem.
Hosszú idő telt el, mire teljesen lecsengett bennünk az gyönyör utolsó hulláma is. Megfordultam, és felmásztam Hazz mellé, aki lehunyt szemekkel, kielégült mosollyal az arcán feküdt.
- Le kéne ezt mosni - motyogta, mikor fölé másztam, és kinyitotta a szemeit, ahogy az arcához nyúlt. Bármit is mondott, egyáltalán nem tűnt úgy, mint aki fel akarna kelni.
- Megoldjuk - feleltem. Hozzá hajoltam, és módszeresen lenyalogattam rólaélvezetem nyomait, aztán lecsúsztam a mellkasához, és ott is megtisztogattam a nyelvemmel. Hiába az előző, fantasztikus orgazmus, én újra készen álltam.
Felmásztam Harryhez, az ajkaimat a szájára tapasztottam, de egy jóleső szusszanáson kívül nem kaptam más reakciót. Nem csókolt vissza, ezért elhúzódtam tőle, és összeráncolt szemöldökkel néztem rá.
- Hazz?! - Pont mikor megszólaltam, Harry horkantott egyet, és az oldalára fordult, a kezeit pedig a párnája alá tette. Vagy egy percig meredtem rá döbbenten, mire kiszakadt belőlem nevetés, de mikor panaszosan nyöszörögni és mocorogni kezdett, az egyik kezem a számra tapasztottam, hogy tompítsam a hangom. - Akkor nem lesz második menet? - kuncogtam, miközben letöröltem egy könnycseppet az arcomról.
Mosolyogva hozzá hajoltam, és egy puha csókot nyomtam az arcára, aztán befeküdtem mögé. Magunkra húztam a takarót, szorosan hozzá simultam, átvetettem a karom a derekán, és puszit nyomtam a tarkójára, aztán még utoljára, halkan, szívből felnevettem.




VÉGE

10 megjegyzés:

  1. Annyira szép volt :( Nagyon fog hiányozni! :(
    Köszönöm, hogy ilyen csodás történetet írtál ♥

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű történet,nagyon szép befejezéssel:)
    Fantasztikusan jól írsz,köszönönöm,hogy olvashattam
    Ölellek <3

    VálaszTörlés
  3. Gyönyörű szép vége volt köszönöm, hogy megírtad, és hogy olvashattam is :)

    VálaszTörlés
  4. Ez volt a kedvenc történetem, pedig utálom az Mpreg sztorikat. Már nem is tudom, miért vállalkoztál erre, még karácsony előtt, de arra emlékszem, mikor ez első részeket mutattad meg, és én beleszerettem. Nem abba, hogy Harry egy ufó, aki férfi létére terhes, hanem a karakterekbe, az érzelmi mélységekbe, a történetbe.
    Most eléggé magam alatt vagyok, de majd kiheverem... Várom az új sztorit, ami sokkal inkább Te leszel, ebben biztos vagyok, és köszönöm, hogy minden szenvedésed ellenére megírtad, és nem hagytad befejezetlenül.

    Le a kalappal, és imádlak <3

    VálaszTörlés
  5. Imádtam minden egyes résznél .. és a vége irtó cuki lett. <3 Le a kalappal komolyan .. nagyon ügyes vagy/voltál. :) remélem lesz még blogjaid mert ha nem elmegyek hozzád és megverlek.! :D kár h ilyen hamar vége lett. :/ de nagyon nagyon nagyon imádtam. <3 Puszi. Larry xoxo

    VálaszTörlés
  6. Draga Sillke!
    Ez az elso tortenet amit olvastam toled es le a kalappal mert ezt az igen nehez mufajt (itt a MPREG-ekre gondolok) olyan elvezetesen es aranyosan irtad le hogy nagyon fog hianyozni nekem ez a tortenet. Nem ez az elso ilyen fajta blog amit olvastam, ha jol szamoltam osszesen 6 ilyet ismerek es az elejen meg nagyon idegen volt, de ehhez is hozza kell szokni. Volt mikor izgultam, nevettem, osszetortem es volt amikor elolvadtam egy-egy resznel. Nagyon kerek tortenet lett ez es ennek orulok, mert ritka hogy egy tortenet befejeztevel ne legyem hianyerzetem. Itt nem volt! Persze sajnalom hogy vege, de olyan szepen zartad le hogy nem tudok haragudni (mondjuk nem is akarok:D). Amikor tegnap meglattam hogy fent van az utolso resz akkor elorol elkezdtem az egeszet (szoval mar ketszer olvastam, de biztos hogy harmadszorra (es negyedszerre) sem fogom tudni megunni.:D Nos es igy hogy egyben elevzhettem a tortenetet azt kell hogy mondjam felkerul a kedvencek koze! <3 Koszonom hogy olvashattam, remelem meg rengeteg fantasztikus tortenettel teszel minket boldogga. :)

    VálaszTörlés
  7. Szia Silke!

    Nem írtam még kommentet, de végig olvastam az elejétől kezdve, és az egyik kedvenc történetem lett. Csodálatos a történet, és a benne lévő érzelmek is. Köszönöm, hogy megírtad!

    Puszi: Csilla

    VálaszTörlés
  8. Sziiia Úristen én sírtam végig nem hiszem el hogy vége és annyira imádtam és annyira hargszom magamra,hogy csak most tudtam elolvasni ♥ Csodás kis történet volt Nagyon imádtam minden egys betűjét.BELESZERETTEM!!! ♥
    Istenem ez volt a valaha volt legédesebb történet,amit olvastam hihetetelnül imádom é valahogy mikor megláttam a VÉGE szót a mellkasomban valami elkezdett fájni, hiányozni fog ♥ Nagyon köszönöm,hogy átélhettem ezt a csodás élményt ♥
    Tommy istenem de imádom ♥ "-Apuci! Apuciiii!Aaapuuuciiiiii!" Megzabálom istenem sírtam, közben belehaltam, szakadtam a nevetéstől,mikor Tommy rájuk nyitott na az az ott végem volt teljesen :") a kis Tommy :D Harry meg lerúgja magáról Louist :D :D Jaj hát meghaltam aztn meg
    "- Mondtuk már, hogy kopogj, mielőtt bejössz a szobánkba "-ő kopogott Harry kérlek szépen :D annyira élképzeltem a kétségbeesett pirulós arcot :D Ti voltatok túl hangosak és nem hallottátok ne csodálkozz Harry :D

    "Mikor Harry visszajött Tommy szobájából, megfogadta, hogy soha többé nem csináljuk itthon, ha a kisfiunk is a házban tartózkodik."-Really Harry Really? Hát nem :D :D xd többet és többet és még többet így van :D
    A szexxel nem kicsit készítettél ki vergődtem, sőt még most is hihetetlen volt,ahogy leírtad ahhh azok az össze Istenem belehaltam a kényztetések, a nyelv, a csókok, végem van még mindig ♥
    A végén meg na hát az meg xd :D Louis már készen áll Harry bácsi meg öregszik :D bealszik hát mi EZ ? IMáDTAM éS NAGYON SZOMORÚ VAGYOK,HOGY Vége

    Köszönöm szépen,hogy olvashattam ♥♥ CSODÁLATOS VOLT!

    VálaszTörlés
  9. Úristen! Ne mondjátok hogy vége van!!! 😭 Ez volt az egyik kedvenc történetem.
    Szomorú vagyok hogy máris vége van. És átkozom magam hogy csak tegnap találtam rá.
    Minden esetre imádtam, és remélem hogy sok hasonlót olvashatok még. :-) <3

    VálaszTörlés